IRATKOZZ FEL A HÍRLEVÉLRE!

TOP CLLD

Kedvezményezett neve: KAPOSVÁRI ROXÍNHÁZ Egyesület

Projekt címe: A mese ereje

Szerződött támogatás összege: 4 959 556 Ft

Támogatás mértéke (%-ban): 89,272001%

Projekt tervezett befejezése: 2022.02.16.

Projekt azonosító száma: TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00506

A projekt tartalmának bemutatása:

A projekt célja: A helyi közösség aktivitásának fokozása, magas színvonalú és motiváló környezet biztosítása. A város és térsége lakossága számára lehetőségek biztosítása.

Projektünkben egyrészt a szülők megtanulnak jobban mesét mondani, másrészt megmutatjuk a családoknak, hogy érdemes a meséket feldolgozni. Régóta gondolkodtunk egy olyan rendezvény megvalósításán, ahol a nézőink az előadásaink során átélt élményeiket mindjárt a darab után meg tudják beszélni, fel tudják dolgozni a szereplőkkel együtt, közösen.

Azt tapasztaljuk, hogy a mai világban egyre többet beszélnek a szakértők a mesékről, és azok szerepéről, gyerekekre történő hatásairól. Ezt mutatja többek között, hogy 2005 óta ünnepeljük a Magyar Népmese Napját, hogy egyre többen szerveznek a meséhez kapcsolódóan programokat, hogy újra visszatér a mesemondó verseny, és egyre több kortárs író fordul a gyerekek felé.

A projekt során egy öt alkalomból álló műhelyfoglalkozás-sorozatot tervezünk, amelynek keretében a gyermekek esetében mindegyik foglalkozás témája egy-egy népmese, amelyeket a gyermeke meghallgatnak, majd különböző drámapedagógiai és vizuális eszközökkel megtörténik azok feldolgozása. A szülők esetében segítünk abban, hogy mit kezdjünk a mese tanulságaival, hogyan beszélgessünk róla, és hogy hogyan olvassunk mesét.

Egy nagy rendezvényt is megvalósítunk, amelynek keretében a családok megnéznek a színpadon egy zenés mesedarab részletet, melyet a társulat 10-17 éves tagjai adnak elő, ezt követően a családok interaktív vetélkedő formájában feldolgozzák azt.

A projektünk hatással lesz a résztvevők kommunikációjának, fantáziájának és személyiségének fejlődésére.

PROJEKT KÖZLEMÉNY

A mese ereje

A megvalósult műhelyfoglalkozás-sorozat pályázati beszámolója

A műhelyfoglalkozás-sorozat  középpontjában a mese, mesemondás állt, mely nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is fontossá vált. 

A résztvevők – mind a gyerekek, mind a felnőttek – valóban megtapasztalhatták a mesélés, a mesemondás, a mesehallgatás, a mese készítésének, írásának erejét, mely minden esetben fejlesztette a gyerekek és a szülők fantáziáját, képzelőerejét. 

A műhelyfoglalkozásoknak köszönhetően a résztvevők tisztázhatták maguk és társaik számára a következő kérdéseket: Mit jelent nekem a mese? Miről szól a mese? Mit kezdjünk a mesék tanulságaival? Hogyan beszélgessünk róla? Milyen helyzetben és hogyan olvassunk mesét? Milyen hangon kezdjünk el mesélni? A foglalkozások végén pedig meg tudták fogalmazni azt is, hogy milyen mesék állnak hozzájuk közel és miért. 

A fiatalok résztvevők és a szülők egyaránt játékos módon fedezték fel saját viszonyukat a mesékhez. Sajátélményű, játékos foglalkozáson vettek részt, ahol magukat, hozzáállásukat fejleszthették különböző gyakorlatokon keresztül. A workshop hatással volt a résztvevők kommunikációjára, fantáziájára és személyiségük fejlődésére egyaránt.

A gyermekek felfedezhették a különbséget a látott és a hallott mese között. A résztvevő gyerekek a mesehallgatás során kialakult képet az általuk választott kreatív eszközökkel vagy drámajátékokkal mutathatták meg, míg a nagyobbak már fel is dolgozták azokat. Mindegyik feldolgozás segítette a gyermeket abban, hogy hogyan tudják kifejezni önmagukat, hogyan mutathatják meg a bennük zajló folyamatokat, hogyan tudják magukból „kirajzolni”, „kibeszélni” azt, ami őket foglalkoztatja a mese kapcsán.

A mesék hallgatása során a gyerekek azonosulhattak a mesei történésekkel, láthatóan izgalmakkal, izgatottsággal telve követték a mesei fordulatokat, és a végén minden esetben működött az Itt a vége, fuss el véle,… illetve Boldogan éltek, míg meg nem haltak… fordulat. 

Egy-egy műhelyfoglalkozáson a résztvevő felnőttek és a résztvevő gyerekek együtt írhattak mesét, miközben egymásra hangolódhattak, és megismerhették egymás gondolatait, véleményét, látásmódját.

A műhelyfoglalkozások alkalmával a résztvevők képesek voltak kizökkenni a hétköznapi helyzetekből, ki tudtak kapcsolni, és valódi egymásra figyelések születhettek meg. 

A meséknek jelentős szerepe van a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésében, mert viselkedési mintákat nyújtanak számukra. Ez a tudományosan is bizonyított megfigyelés tetten érhetővé vált a műhelyfoglalkozások során, hiszen pl. A csillagszemű juhász című mese kapcsán olyan élethelyzeteket kerestek a résztvevők, amelyek megtalálhatóak az ő életükben, és képesekké váltak megosztani mindezt társaikkal, szüleikkel, így a mese kimondhatóvá tette a kimondhatatlant. 

Köztudott, hogy a mese fejleszti az érzelmeket, és mikor a gyerekek gondolkodtak egy-egy mese kapcsán, egy-egy mese szereplőjéről, akkor bele tudtak helyezkedni a bajban lévő helyzetébe, és át tudták érezni azt, hogy mit is jelent egy kilátástalannak tűnő szituációban egy frappáns megoldás, és a bátorság, határozottság milyen megoldásokhoz segítheti hozzá az embereket. Létrejött hát az a helyzet, hogy a mese bátorítást adott a résztvevőknek, utat mutatott arra, hogy  a problémákat a valóságban is meg lehet oldani, és még arra is rámutatott a mese, hogy mindezt hogyan érdemes megtenni. A mesék tehát olyan jelenségekről meséltek a gyereknek (életről, halálról, haragról, féltékenységről, szeretetről, segítésről, talpraesettségről, bátorságról), amelyekről máshogy, elvont fogalmak szintjén nem tudtunk volna beszélni vele.

A műhelyfoglalkozás-sorozatnak köszönhetően sikerült a helyi közösségeket aktivizálni, A város és térsége lakossága számára ezzel a pályázattal lehetőséget biztosított a Roxínház, és ezzel a lehetőséggel éltek a gyerekek és szülők egyaránt. Létrejött az a fantasztikus helyzet, hogy a családok összetartozása erősödhetett a meséken való gondolkodás, és a játékok során.